Mi az OCD? - Alapismeretek

Az OCD, azaz Obszesszív-Kompulzív Zavar nem egyszerűen szokás vagy túlzott precizitás – hanem egy mély, sokszor szenvedést okozó mentális állapot, amely a gondolatok és viselkedések ismétlődésén, kényszerességén keresztül próbálja fenntartani a belső biztonságérzetet.

Az OCD lényege, hogy visszatérő, tolakodó gondolatok (obszessziók) jelennek meg, amelyek szorongást okoznak, és a szorongás csökkentése érdekében az érintett személy ismétlődő cselekvésekbe (kompulziókba) kezd.

Fontos megérteni: az OCD nem akaratgyengeség. Nem „csak akarni kellene” változtatni rajta. Ez egy mélyen belső, sokszor az önazonosságot is megkérdőjelező küzdelem. 

OCD típusai

Bár az OCD egy közös alapmechanizmus köré épül, a megjelenési formái sokfélék lehetnek. Íme néhány gyakori típus:

  1. Tisztasági és fertőzéstől való félelmek
    1. Kényszeres kézmosás, fürdés, fertőtlenítés.
    2. Félelem attól, hogy valaki maga vagy mások megfertőződik, megbetegszik.
  2. Ellenőrzési kényszerek
    1. Ismételt ellenőrzések: elzártam-e a gázt, bezártam-e az ajtót, lekapcsoltam-e a villanyt.
    2. Félelem attól, hogy „valami rossz fog történni”, ha nem ellenőrzünk újra és újra.
  3. Gondolati (mentális) kényszerek
    1. Belső mondatok ismételgetése, imák, számolási rituálék, amik „semlegesítik” a rossz gondolatokat.
    2. Félelem, hogy ha egy „rossz” gondolat megjelenik, az azt jelenti, hogy az illető tényleg ilyen ember (pl. agresszív, szexuális, vallásos tartalmú kényszergondolatok).
  4. Rendezési, szimmetria-kényszerek
    1. Tárgyak „tökéletes” elrendezése, szimmetria keresése.
    2. Belülről jövő erős nyugtalanság, ha valami „nem pont úgy van”.
  5. Gyűjtögetés
    1. Nehézséget jelent megválni tárgyaktól, még akkor is, ha azok értéktelenek.
    2. Félelem, hogy a kidobás valami rossz következménnyel jár.

Mik a tünetek?

Az OCD tünetei a következők köré rendeződnek:

  • Visszatérő, kellemetlen, szorongást okozó gondolatok (obszessziók)
  • Ismétlődő, időigényes cselekvések vagy mentális rituálék (kompulziók)
  • Tudatosság arról, hogy ezek a gondolatok és cselekvések túlzóak vagy irracionálisak – mégis szinte ellenállhatatlan a késztetés.
  • Jelentős időráfordítás (napi több óra is lehet).
  • Funkcionális károsodás: munkahelyi, iskolai, párkapcsolati, családi problémák.

Például: valaki tudja, hogy nem kellene 30-szor ellenőriznie az ajtót, de ha nem teszi meg, annyira szorongani kezd, hogy képtelen másra figyelni.

Mi nem OCD? – Tévhitek eloszlatása

A közbeszédben sokszor halljuk, hogy valaki „OCD-s”, csak mert szereti, ha rendezett az íróasztala vagy tisztaság van otthon.
De az igazi OCD sokkal több, és sokkal fájdalmasabb ennél.

Mi nem számít OCD-nek?

  1. Ha valaki szimplán szereti a rendet vagy tisztaságot, de nem szorong extrém módon, ha valami nincs tökéletesen.
  2. Ha valaki napi rutint követ, de nem érez késztetést vagy pánikot, ha kihagyja.
  3. Ha valaki tudatosan ellenőriz (pl. utazás előtt listát ír), de nem áll meg újra és újra rágódni rajta.
  4. Ha valakinek fontos a szimmetria vagy az esztétika, de nem borul meg a belső egyensúlya, ha valami nem tökéletes.

Az OCD-ben a kulcs a szorongás szintje és az a kényszer, hogy a gondolatok/cselekvések nélkül valami rettenetes fog történni.

Az OCD egy komplex, mélyen érzelmi alapú mentális állapot, amely súlyos mértékben megnehezítheti a mindennapokat – ugyanakkor megérthető, kezelhető és fejlődési úttá alakítható.

Az első lépés az, hogy tudatosítjuk: amit átélünk, nem lustaság, nem hiszti, nem „furcsaság”.

Ez egy valós, kezelhető belső folyamat, amelyhez megértésre, támogatásra és türelemre van szükség.

0